1. Skip to Menu
  2. Skip to Content
  3. Skip to Footer

Tartalom frissítve: 2014-10-30 22:21
FacebookYoutubeFeed

Gondolatok a hó alól

Beküldő Dunst Eszter
Dunst Eszter
Dunst Eszter
User is currently offline
2013 március 16, szombat
Vélemény

Nem vagyok hajlandó beállni a „fikázók” táborába, a bérkárogók közé, és nem ugatok a falkával, hogy káosz volt és nem működött semmi, és későn jött ez meg az, az amaz meg egyáltalán nem jött, és ezt meg ezt kellett volna csinálni ekkor meg akkor, mert tudom, hogy aki ezt mondja, annak fogalma sincs erről a két napról, az valószínűleg a tv-ben nézte vagy a fészbukon követte az eseményeket.


Biztos lehetett volna jobban csinálni, mindent lehet jobban csinálni. A kérdés az, hogy abban a helyzetben minden lehetségeset megtettünk-e?


Még csütörtök kora délután is ártatlan kis havasesőnek tűnt....hiszen ilyen volt '48-ban is ugyebár, nem lesz ebből gond.... szóval nem igazán hitte el senki, mekkora baj készülődik, pedig az időjárás előrejelzés figyelmeztetett, igenis figyelmeztetett, de hát nem vettük komolyan, mert nem akartuk komolyan venni, ez is csak riogatás, mint már annyiszor, citrom vagy narancs riasztás, aztán semmi... tehát autóba ült a fél ország és indult haza a hosszú ünnepre (ez is érthető...) vagy kikapcsolódni valahová, vagy a rokonokhoz, a kamionosok szintén haza akartak térni a kint dolgozó magyarokkal egyetemben, szóval megindult a magyar hosszú tömött sorban és ugyanúgy nem látta vagy nem akarta látni a fekete fellegeket a háta mögött, mint Tutajosék a nádasban... abból is nagy baj lett meg ebből is.

 
Jómagam csütörtük délután fél öt felé indultam Győrből haza Pannonhalma felé, már süvített a szél, hordta a havat, az autópálya feljárónál két félre csúszott kamion, a 81-esen hóátfuvások, Székesfehérvár felé már állt a sor, egy kis faluban is két nyerges vontató az árokban, látható volt, ebből katasztrófa lesz.... tehát vérző szívvel, de már este lemondtam az ünnepre tervezett utat Pestre a lengyelek fogadására, mert mérlegeltem, átgondoltam, ha ez így megy tovább - márpedig a köpönyeg.hu megmondta, de az összes többi is, hogy pénteken 120 km/h széllel nagy mennyiségű hó fog hullani -, akkor még az utcánkon se fogok tudni lejönni. A lottó ötösöm is így jönne be.... csütörtök este hétkor már a Zsivágó filmben éreztem magam, ahogy kitekinték... a szakadó, gomolygó hóviharban egy méterre se lehetett látni, az üvöltő orkántól hallani se semmit.... péntek reggel nem tudtunk kijönni a kertkapun, méteres hófalakat hordott össze a szél, és tombolt a hóvihar péntek délutánig.
Délelőtt még lemerészkedtünk a faluba, a két kivezető útból egy se volt járható, tűzoltó autó mentett árokba csúszott hótolót, hiába jött a traktor és tolta le a havat, öt perc múlva visszahordta, hatalmas hónyelveket kialakítva, hódűnéket, mint a sivatagban, gyönyörű szép, ámde halálos képződményeket, a szélvihar mint a beretva hasította az arcunkat, pillanatok alatt átfagyott az ember keze, lába, elgémberedtek az ujjai, fél óra a szabadban és úgy éreztem, végem van. Hogy lehetett ezt hosszú órákig bírni, embereket, járműveket mentve? Akik ugatnak és szidnak mindent és mindenkit, ott voltak? Kint voltak? Reménytelen, balladai küzdelem volt az elemekkel, mint a Kőműves Kelemenben, csak fordítva, amit elhordtak, azt visszaépítette a vihar.


Minden mozgatható ember és minden működő képes jármű kint volt az utakon a megyében. Rengeteg civil is részt vett a mentésben, a győriek még éjjel is hordták az adományokat a gyűjtőhelyekre, szervezték a szállásokat, a melegedőket a Győrnél rekedteknek, mentek ki a pályára forró teával vagy élelemmel, ki a nagy város széli parkolókhoz is, ahol több száz autó éjszakázott családostul, gyerekestül... az Ozon FM rádió napi 24 órában ontotta a híreket több nyelven, osztotta az infókat a rádióban és a Fb-on, hatalmas, heroikus munkát végeztek, s mikor e sorokat írom, még most szolgálatban vannak... köszönet érte!
Mit lehetett volna itt csinálni? Mit kellett/lehetett volna még tenni? Péntek reggelre a mínusz 10 fokban a hófalak beton keményre fagytak, az össze-vissza álló autókat, kamionokat szinte eltemette a hó, előbb kézi erővel ki kelett ásni őket, mert a nehéz járművek se tudtak haladni, de nemcsak az autópályán, a mellékutakon se … éjt napallá téve küzdött ember és gép az elemekkel.


Esetleg, ha Szekeres úr az előző kormányból nem adja el ócskavasként a honvédség árvíz- és katasztrófavédelem idején leginkább alkalmazható BMP-1 harcjárműveit, összesen 522 darabot, akkor talán gyorsabban és gördülékenyebben ment volna a mentés, de eladta, ami meg maradt és hadra fogható volt, azt mindet bevetették.
Akkor talán az osztrák munkagépekre se lett volna szükség, de elmondom, mert kevesen tudják, hogy a magyar katasztrófavédelem is segített már az osztrákoknak hasonló helyzetben, ámde erről nem szónokol az ellenzék. Az ellenzék csak arról huhog, hogy nem működött semmi. Ők csak tudják.... 2006. aug. 20.. akkor ugye minden kiválóan működött, aztán mégis 300 sérültje lett és öt ember halálát okozta a vihar....igaz, se a meteorológiára, se a kormányzati jósdára nem hallgattak, aztán a felelősséget se vállalta senki... az áldozatok kártalanítását meg az Orbán kormány végezte el, logikus.
 
Most éppen az osztrák határról jövök, élelmet osztottunk a két napja várakozó kamionosoknak.
Volt, aki csak integetett, dudált, villantott.... vagy felmutatta a viktóriát, de mindenki mosolygott ránk!
Ez volt az ünnep.
 
 
 

  1.  
Értékeld a bejegyzést
Cimkék: Cimkézetlen

Hozzászólások

Legfrissebb videóink


Együttműködés a versenyképes magyar agráriumértCsizmadia László: senki nem kérte a CÖF-től, hogy ne szervezzen békemenetet

Nemzetstratégiai Akadémia: önfenntartó falu - fenntartható vidék IV.Letették a nagyszalontai szórványkollégium alapkövét
Feszty körkép

Kovászemberek- Fábry Szabolcs beszélgetései

Békemenet