Rendszerváltás a fogyatékosok foglalkoztatásában

Részletek

Kategória: Magyarország

Közzétéve: 2012. június 15. péntek, 12:00

Szerkesztette: M. G.

Az átmeneti nehéz időszak után meglehet a gyümölcse a változásnak

Így is lehetRadikálisan átalakul a fogyatékos személyek foglalkoztatásának rendszere: 2013-tól nem az adófizetők finanszírozzák a fogyatékkal élők foglalkoztatásának összes költségét, hanem azok 25 százalékát a munkaadó és a dolgozó fogyatékkal élő termeli majd ki. Bár az új kormányrendeletek által hagyott féléves átmeneti időszak kevésnek tűnik, a változtatás nyomán a fogyatékosok cselekvő tagjai lehetnek a társadalomnak.

Kevesebb pénz, új feltételek

1983-tól mostanáig az állam a fogyatékosokat foglalkoztató cégek számára a fogyatékos emberek teljes bérét és azok járulékait is kifizette. Így mintegy 60-70 ezer fogyatékkal élő honfitársunk dolgozott, például seprűkötőként. A 30 éve működő rendszer tovább nem fenntartható: az Európai Unió arra kötelezte Magyarországot, hogy 2013-ig változtasson a támogatás módján annak súlyosan piactorzító hatásai miatt. Az új jogszabály-tervezetek szerint a kormány - az EU által kínált lehetőségeket teljes mértékben kihasználva - a foglalkoztatás költségeinek 75 százalékát állja 2013. január elsejétől. Így saját bérének 25 százalékát a dolgozó fogyatékkal élőnek és az őt foglalkoztató vállalatnak kell kigazdálkodnia.

hirdetésA fogyatékosokat foglalkoztató cégeknek az új szabályozás ugyanakkor nagy megrázkódtatást jelent. Ha piacképtelen terméket állítanak elő, tönkremennek, vagy a korábbi állandó bérek helyett teljesítménybérben foglalkoztatják a fogyatékosokat, akiknek a fizetése így érdemben csökkenhet.

A kormányrendelet-tervezet két új kategória felállításával kívánja segíteni a fogyatékosok foglalkoztatásának piacosítását. Az egyik a tranzitfoglalkoztatás, amely három éves, átmeneti időszakot jelent a munkaerőpiacra való kilépésig. A periódus elején az alaptámogatásnál nagyobb, majd évről évre egyre csökkenő állami támogatást kap a tranzitfoglalkoztatásban részt vevő munkaadó és munkavállaló. A másik kategória a munkahelyi gyakorlat, amelynek során a cég adminisztratív kötelezettségek és akadályok nélkül legfeljebb négy hónapon keresztül kipróbálhatja, miként tud fogyatékkal élőt alkalmazni.

Nincs idő a felkészülésre

Azok a fogyatékos személyek, akik a számukra kifizetett bér és járulékaik 25 százalékát nem képesek kitermelni, munkaviszony nélkül, fejlesztési céllal vesznek majd részt terápiás foglalkoztatásban. „A felkészülésre hagyott fél év nagyon kevésnek tűnik – nyilatkozta az új jogszabály-tervezetekről Nelhübel Henriette, a mintegy 2500 fogyatékost ellátó, 62 civil szociális szolgáltatót tömörítő CéHálózat elnöke.  – Viszont az új szabályozás szektorsemleges, és a teremtő átalakulás lehetőségét hordozza. Eddig a rendszer pusztán a fogyatékosok napi szükségleteinek kielégítésére koncentrált, ezzel állandó inkubátorban tartotta a megváltozott munkaképességű embereket, akik így nem találkoztak a többségi társadalom tagjaival, életvezetési szokásaival, és kimondva-kimondatlanul alamizsnának tekintették az automatikusan járó támogatást. Az új finanszírozási rendszer érdekeltté teszi az átlagos vállalatokat abban, hogy fogyatékost alkalmazzanak, hiszen a költségek háromnegyedét az állam vállalja, ráadásul mentesülnek a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése alól, így könnyen lehet, hogy a piaci ár töredékéért találnak számukra megfelelő munkaerőt. A fogyatékos emberek közül pedig jó néhány átélheti, hogy hasznos, cselekvő tagja lesz a társadalomnak, és érdekeltté válik saját fejlődésében. A kormány jogosan reméli az új rendszertől, hogy az - átmeneti nehéz időszak után - kevesebb pénzbe kerül és több fogyatékkal élő foglakoztatását teszi lehetővé, vagyis javítja a szektor lelki és anyagi állapotát”

MTI/PP